1.Fejezet-A kezdetek

Halkan kopogott és egy kiszűrődő "szabad" után benyitott.Frankie kicsit sem túlzott.Dr.Cullen tényleg iszonyú jóképű volt.Szőke,haja,falfehér bőre,mézbarna,csillogó szeme és gyönyörű vonású arca volt.Szemei alatt nagy karikák húzódtak de ettől függetlenül is irtó jóképű volt.
-Köszönöm hogy rögtön fogadtál minket!-mondta Susan hálásan.
-Igazán nincs mit Susan,de lássuk a betegünket!-mondta a doktor mire én is beléptem az ajtón.Dr.Cullen szeme jósokáig nézett fürkészően majd megállapodott az arcomon azaz a szememen.
-Anabell vagyok!-mutatkoztam be.
-Nagyon örvendek!Helló Frankie!-köszönt az orvos mosolyogva és elkapta rólam a tekintetét.
-Kimenjünk?-kérdezte Susan.
-Igen,megköszönném.-mondta még mindig mosolyogva.Miután Susan és Frankie kiment helyet foglaltam Dr.Cullennel szemben egy fotelban.
-Szóval,Anabell!Mire emlékszel?-kérdezte.
-Nagyjából semmire.Csak arra hogy Anabell a keresztnevem és hogy 17 éves vagyok.-mondtam. -És arra sem emlékszel hogy hogy kerültél a vízbe?-kérdezte.
-Nem de önnek nem megvizsgálnia kéne?-kérdeztem.
-De.-mondta a doktor.Miután meghallgatta a szívhangomat,ellenőrizte a pulzusomat a csontjaim épségét az ujját a szememhez tette és kérte hogy kövessem a tekintetemmel.
-Nagyon szép szemeid vannak!-mondta miután mint mindenki ő is elveszett lángoló kék pillantásomban.
-Köszönöm.-mondtam kicsit zavartan.
-Úgy tűnik hogy semmi bajod nincs!Makk egézséges vagy!-mondta.
-És mi van az amnéziámmal?Hogy fogom majd vissaznyerni az emlékeimet?Mi lesz velem?Nem lehetek örökké Susannéknél!-borultam ki.
-Nyugodj meg!Megfogjuk találni a családodat.-mondta.
-És mi van ha nincs is családom????Honnan tudjam hogy ki vagyok??Semmire nem emlékszem csak a koromra és a keresztenevemre!-mondtam és az arcomra böktem.
-Idővel majd visszatérnek az emlékeid!Ha akarod bejárhatsz hozzám egy héten egyszer-kétszer mert pszihológiát is tanultam!Megpróbálhatjuk visszahozni az emlékeidet!-nyugtatgatott.
-Az jó lenne,köszönöm.-mondtam hálásan.
-Akkor jövő hétfőn gyere be háromra!És ha jelentkezne valami tüneted rögtön hívjatok!-mondta majd az ajtóhoz kísért.
-Köszönöm.-mondtam mégegyszer majd kisétáltam az ajtón.Susan még bement beszélni pár szót az orvossal én pedig kint várakoztam Frankievel.
-Megmondtam hogy jópasi!-mondta igyorogva amikor meglátta a vágyakozó pillantásomat.Amikor "haza" értünk mind leültünk az asztalhoz megbeszélni a dolgokat.
-Mi van ha több évig fog tartani amíg visszanyerem az emlékeimet?-kérdeztem.
-Természetesen addig nálunk fogsz lakni!-mondta Susan.
-Nem várhatom el tőletek hogy befogadjatok!-mondtam lehajtott fejjel.
-Pedig mi ragaszkodunk hozzá!-mondta Frankie.
-Szeptemberben te is mehetsz Frankivel a gimibe!-mondta Tom.
-De hát nincsenek is irataim!Még a vezeték nevemet sem tudom!-mondtam kétségbeesetten.
-Majd mi mindent elrendezünk!-mondta Susan.Hálásan rámosolyogtam.
-Na,gyere!Majd én körbevezetlek a házban meg mindent megmutatok!-mondta Frankie lelkesen.Mind kiderült az én szobám az lesz ahol felébredtem és ennek örültem mivel nagyon szép és barátságos szoba volt.Frankie szobája élénk rózsaszín falú volt míg Nate szobája olajzöld.
-Dr.Cullen nagyon jó orvos így biztos hogy nem sokára visszatérnek az emlékeid amíg meg nem,mi örülünk neki hogy velünk vagy!-mondta Frankie.
-Nah,gyere kerítünk neked még pár ruhát a cuccaim közül!-mondta és a szobájába vezetett.Gyakorlatilag az összes cuccát kidobálta az ágyára majd a felét felpróbáltatta velem.
-Mit szólnál hozzá a holnap én és a barátnőim elvinnénk vásárolni?-kérdezte sugárzó mosollyal.
-Frankie!Nekem nincs pénzem sőt semmim sincs!-mondtam.
-De nekem pénzem is van és minden más ami kell!Ne izgasd magad a ház állja!-mondta mosolyogva.
A nap hátra lévő részében Frankie folyton az iskoláról,fiúkról,lányokról,ruhákról és cipőkről fecsegett.Este lezuhanyoztam,hajat mostam majd fáradtan dőltem be az ágyamba.Reggel felvettem egy Frankietől kapott farmer rövidnadrágot,egy spagettipántos fekete toppot és a strand papucsot.Miután megreggeliztem Frankie rögtön kocsiba ültetett és elvitt egy közeli bevásárlóközponthoz.A barátnői már ott vártak az épület előtt.Az egyiknek rövid,barna haja volt,rézbarna bőre és szinte fekete szeme.Mint kiderült ő volt Natalie.A másik lánynak a háta közepéig ért a szőke,göndör haja és zöld szeme volt.Mind ketten eléggé megbámultak de azért kedvesek voltak.
-Csajok ő Anabell!Anabell ő Natalie és Serena!-mondta Frankie.
-Húúú,de szépek a szemeid!Kontaklencse?-kérdezte Natalie nagyokat pislogva.
-Köszönöm de nem kontaklencse,igaziak.-mondtam.
-Szóval tényleg semmi re sem emlékszel a múltadból?-kérdezte Serena.Megráztam a fejem.
-Elég a fecsegésből!Irány vásárolni!-mondta Frankie.Az egész bevárásló központot végigjártuk és szinte minden üzletben vettünk valamit.
-Nézzétek ott van az egyik Cullen lány a barátjával!-mondta Serena és a fejével az egyik üzlet felé bökött.Először egy magas,vékony,gyönyörű lányt láttam meg.Falfehér bőre volt akárcsak Dr.Cullenek és ugyanolyan mézszínű karikás szeme,gyönyörű vonású arca.Hosszú,szőke,selymes haja a háta közepéig ért.A fiúnak rövid,göndör,fekete haja volt.Jó magas és izmos volt és ugyanolyan fehér bőrű és mézszínű szemű mint Rosale.
-A neve Rosalie.A fiú Emmet.-súgta Frankie miközben engem is abba az üzletbe tolt ahol ők vásároltak.Mind ketten alaposan végig mértek minket majd rajtam állapodott meg a tekintetük.Zavartan elfordultam és tovább sétáltam a boltban.Próbáltam nem venni tudomást Emmet és Rosalie kíváncsi tekintetéről,kevés sikerrel.
-Frankie!Délután levinnél oda ahol megtaláltatok?-kérdeztem amikor visszaértünk a házba.
-Biztos vagy benne?-kérdezte.Határozottan bólintottam.Délután egy bő,fehér ruhát vettem fel és már indultam is Frankie és Will oldalán mivel ő is csatlakozott.
-Azt hiszem pontosan itt feküdtél.-mondta Frankie a parton.Gyönyörű volt a kék ég,a hullámzó,kék tenger és a homokos part.A nap erősen tűzött.Leültem a parta és csak a lábamat lógattam bele a vízbe.Reméltem hogy emlékezni fogok valamire de csak a fájdalmat éreztem.Lassan elkezdtek potyogni a könnyeim de Frankie és Will szerencsére nem vették észre mert bementek a vízbe.Én inkább csak kintről sírva figyeltem őket.Amikor a part felé indultak megtöröltem a szemem és erőt vettem magamon hogy feltudjak állni.A vasárnapot a házban töltöttem és segítettem Susannek hogy legalább valami hasznuk legyen a jelenlétemből.Végre eljött a hétfő és Frankie elvitt Dr.Cullenhez.Kicsit ideges voltam és egy órába telt mire sikerült kiválasztanom hogy mit vegyek fel.Végül egy szürke-fekete zebra mintás,rövid,vászon szoknyát vettem és egy fekete pántnélküli csőtoppot ami hagyott kivillani egy kis részt a lapos hasamból.Frankie választotta nekem még a múltkor bevásárlás közben.Szoros cofba fogtam a hajam majd elindultam Frankivel.A kórházban kopogtattam majd beléptem a dolgozószobájába.