22.Fejezet-A kirándulás

-A suliban találkozunk!-kiáltott majd felpörgette a motort és elhajtott.Olyan gyorsan hajtott hogy egybefüggű falnak néztem a melletünk elsuhanó tájat.Alice a kocsihoz fűződő történetet mesélte boldogan.
-Szerinted Rosalie sajnálja hogy Carlise átváltztatta ahelyett hogy hagyta volna meghalni?-kérdeztem hirtelen.Alice az út helyett engem nézett fürkésző pillantásával.
-Nem hiszem hogy bánja hogy Carlise nem hagyta meghalni csak Rosalie nem elégszik meg azzal amilye van.Tudod,Rosalie nagyon szeretne gyereket de a vámpíroknak nem lehet és Rose ezt nagyon bánja.-mesélte Alice.Közben megérkeztünk az iskolához és Alice beparkolt egy üres helyre.MIndenki tátott szájal bámulta az autót majd minket.Serena és Natalie is a parkolóban álldogáltak és minket bámultak.Mosolyogva odaintettem nekik ők pedig kevésbé lelkesen viszonozták majd összesúgtak.Alice gonoszan elvigyorodott és a lányok felé nézett.
-Miről súgdolóznak?-kérdeztem.
-A hasonlóságunkról aztán arról hogy milyen felvágós az autó,és arról hogy miért velem vagy helyettük.-mondta Alice.Csak egy fintort vágtam.Alice megállt egy padnál és leült.Mellé ültem ő pedig a téli szüneti tervveiről beszélt nekem.Norvégiába szeretne utazni a téli szünetre és azt akarja hogy én is mennyek velük.Közben beparkolt még két méreg drága kocsi.Az ezüst Volvo és a sötétszürke Ferrari.A ferrariból Jasper és Nate szállt ki míg a Volvóból Rosalie,Emmet és Edward.Közben feltűnt a parkolóban Frankie és Will is.Mosolyogva integgetem nekik de FRankie úgy tett mintha nem látná Will pedig mosoly nélkül visszaintett.
-Mindjárt jövök!-mondtam Alicenek majd Frankiehez siettem.
-Hali!Látom meggyógyultatok!-mondtam mosolyogva.
-Ó,eszedbe jutott hogy létezünk?Milyen megható!-mondta Frankie gúnyosan.
-Jajj,ne csináld már!Te is tudod hogy nem felejtettem el hogy léteztek csak egy kicsit Alicéknél voltam!-mondtam.
-Kicsit?Mindig ott vagy!-mondta Frankie élesen.
-Sajnálom hogy vannak barátaim!-mondtam mérgesen.
-Ez nem lenne baj de neked már csak ők léteznek!Nem is értem hogy miért vagy velük,olyan furák!-mondta Frankie.Hallottam a hangján hogy nem furákat akart mondani.
-Nem is ismered őket!-mondtam.
-Tudod mit?Nem is akarom megismerni őket!-mondta Frankie majd faképnél hagyott.Will felé fordultam aki csöndben állt mellettünk.
-Te is haragszol?-kérdeztem.
-Nem haragszom,Bella.-nyugtatott meg.
-Köszönöm.-mondtam majd rámosolyogtam és visszamnetem Alicehez.
-Sajnálom hogy miattam haragszanak rád a barátaid.-mondta ALice.
-Nem a te hibád,hanem az enyém.-sóhajtottam.Még mielőtt megpróbált volna megvígasztalni Alice megszólaltam.
-Mennyünk órára!-mondtam és elindultam az épület felé.A hideg szél csípte az arcomat és össze-vissza fújta a hajamat.Ilyenkor irigyeltem Alice rövid tincseit.AZ első két órám dupla rajz volt aire csak Alicel jártunk együtt.Így leültünk az utolsó padba az ablak mellé és csöndben vártuk a becsöngetést.Alice láthatólag nagyon törte valamin a fejét aminek én nem nagyon örültem.Rajzon portrét kellett rajzolnunk a padtársunkról.Mivel már nagyon sokszor rajzoltam le Alicet most is gyönyörűre sikerült és nagyon valósághűre.Az ő rajza is szép lett rólam csak nem tudta olyan tökéletesen tónusozni mint én.Lassan telt a nap.Frankie levegőnek nézett,ALice próbált felvidítani de egész nap a gondolataimba mélyedve néztem magam elé.Suli után Alice haza vitt és segített felcipelni a cuccaimat majd elbúcsúzott és haza ment.Amint kipakoltam átmentem Frankiehez hogy beszéljünk.Hangosan szólt a kedvenc száma:The Saturdaystől a Just Can't get enough.
-Frankie!Beszéljük meg!-próbáltam túl üvölteni a zenét.
-Nem hallom de nem is érdekel!_kiabálta Frankie.Mérgesen kikapcsoltam a zenét majd leültem FRankie ágyára.
-Ne haragudj!-mondtam.
-Azért mert rám se bagóztál vagy azért mert nem szóltál nekem róla hogy egy szívdöglesztő pasi érkezett a suliba?-kérdezte FRankie az elején még kicsit dühösen de a mondat végén már vigyorgott.
-Nate?-kérdeztem.
-Igen!-vágta rá.
-Bocsi,én még ott tartottam hogy Jacob a menő.-mondtam mosolyogva.
-Hát,igen.JacobDe Nate a leghelyesebb pasi a suliban.-sóhajtott Frankie.
-Hát,nem tudom szerintem Edward sokkal de sokkal helyesebb.-mondtam csillogó szemekell.
-Csak nem?!-kiáltott fel Frankie.
-Csak nem mi?-kérdeztem értetlenül.
-Tetszik neked?-kérdezte mohón.Nem válaszoltam.
-Tetszik neked!-mondta Frankie vigyorogva.
-Tudod én holnap nem érek rá és arra gondoltam hogy elmehetnél helyettem Jacobhoz!-tereltem a témát.Ez bejött.
-Milyen dolgod van?Tud erről Jacob?Éa mi van ha nem fog örülni nekem?-zúdította rám a kérdéseit Frankie.
-Túrázni megyek Edwarddal,Jacob még nem tudja és biztos örülni fog neked!-mondtam.Az Edward szót próbáltam minnél halkabban kiejteni.
-Edward Cullennel?-kérdezte Frankie még szélesebb mosollyal az arcán.
-Igen,miért?-kérdeztem.
-Te és Edward Cullen?-tátogta.
-Én és Edward barátok vagyunk.-mondtam nyomatékosan.Igazából nem tudtam volna megmondani hogy Edward nekem mim de a barát szó talán szóba jöhetett.Igazából én ennél többre vágytam de ő valószínüleg nem.
-Elmegyek de csak akkor ha előre szólsz Jacobnak!-jelentette ki Frankie.
-Jó,megyek és felhívom!-mondtam és elővettem a mobilomat.Átmentem a szobámba és kikerestem Jacob számát.Két csörgés után fel is vette.
-Halló!-szólt bele rekedtes hangján.
-Szia Jacob!Bella vagyok.-mondtam.
-Szia Bella!
-Sajnos nem tudok holnap menni mert közbe jött valami.
-Óóóó,kár.De jövő szombaton azért jössz?
-Igen.Viszont arra gondoltam ha már én nem tudok menni Frankiet megtaníthatnád motorozni!
-Öööö,jó persze.Ugye Susan nem bánja?
-Hát,ami azt illeti Susannek nem kéne szólni erről a motorozásról.
-Bella!Nem hazudhatok Susannek!
-Nem is kell hazudnod!Csak ne szólj róla senkinek és valami elhagyatott helyre menjetek!
-Na jó,Frankie jöjjön át 1-re hozzánk.
-Köszönöm.Szia!-köszöntem el és letettem.
-El van intézve!Nagyon örült neked!-mondtam mosolyogva.Gyorsan eltelt az este vacsoráztunk,fürödtem,hajatmostam aztán fáradtan feküdtem le az ágyamba..Másnap 10 körül ébredtem.Megreggeliztem majd elővettem a mobilomat.Edwardot hívtam aki rögtön felvette.
-Edward?Bella vagyok!
-Szia!Átmenjek érted?-kérdezte.Még a telefonban is ugyanolyan bársonyos volt hangja.
-Aha,az jó lenne.Mondjuk egy óra múlva,oké?
-Rendben.Egy óra múlva a házatok előtt!-mondtam majd kinyomta a telefont.Visszazuhantam az ágyamba és még egy fél órára visszaaludtam.Amikor újra felébredtem fogatmostam aztán elkezdtem túraruhát keresgélni.Az idő hideg,szeles és esős volt.Egy farmer csőnadrágot vettem,fekete tornacipőt,egy toppot arra hosszú újjú pólót,kapucnis pulcsit,fekete széldzsekit és egy nagy,vastag kendőt tekertem a nyakam köré.A hajamat szoros copfba fogtam majd elköszöntem a többiektől és kimentem a házból.AMint átléptem a küszöböt megjelent az ezüst Volvo a ház előtt.
-Helló!-köszöntem mosolyogva amikor beszálltam a kocsiba.
-Szia!Készen állsz a túrázásra?-kérdezte csibészesen vigyorogva.
-Naná!-vágtam rá rögtön.Edward gázt adott és szélsebesen indult meg az úton.
-Pontosan hová is megyünk?-kérdeztem kíváncsian.
-Először körülnézünk a Forks melletti erdőkben aztán felnézhetünk a hegyekbe is ha akarod.-mondta.Blintottam és az ablak mellett elsuhanó tájat figyeltem.Edward lefékezett majd leparkolt egy kis erdei ösvény mellett.Kipattant a kocsiból és még milelőtt megmozdulhattam volna kinyitotta nekem az ajtót.Edward arréb húzta nekem az ágakat,elkapott amikor megbotlottam és segített átmászni a kidőlt farönkökön.Az erdő gyönyörű volt de sajnos semmi sem jutott az eszembe.Mondjuk nem is nagyon figyeltem a tájat csak őt bámultam tátott szájjal mint egy idióta.Az eső szemerkélni kezdett ezért felvettem a kapucnimat és becipzároztam a dzsekim.
-Semmi?-kérdezte Edward amikor leültünk egy farönkre pihenni.
-Semmi.-mondtam szomorúan.
-Van egy ötletem!-mondta csillogó szemekkel és felsegített majd tovább indult
-Hova megyünk?-kérdeztem.
-Majd meglátod!-mondta titokzatosan.Jó 40 perce gyalogoltunk már amikor a fák ritkulni kezdtek és egy kis fény is átszűrődött a nagy ágak között.Gyorsabb tempóra kapcsoltam és a fény felé siettem.Amikor kiléptem a fák közül egy kis kör alakú tisztáson találtam magam.A fű zöld volt és így virágtalanul is gyönyörű látványt nyújtott.A fűn ezüstösen csillogott az eső az ég kezdett kitisztulni és a sötétszürke egybefüggű réteg alól kezdtek előbújni a fehér felhők és a kék ég.Becsuktam a szemem és amikor újra kinyitottam mintha máshol lettem volna.Egy ugyanilyen tisztás csak nagyobb és a közepén egy kis ház állt.Ragyogóan sütött a nap ameddig a szem ellát zöld fák és színes virágok borítottak mindent.Három lány ült a fűben.Ugyan az a gyönyörű vörös és szőke lány mint a múltkor.Csak annyi volt a különbség hogy volt még velük egy fekete hajú lány.Rögtön ráismertem magamra.Én voltam de közben mégsem.A mostaninál is sötétebb volt a hajam színe és volt benne egy kis kékes tónus.A bőröm ugyanolyan hófehér volt csak ezüstös fényt árasztott.Nagy kék szemeiban tisztán kirajzolódtak a kék lángok.Gyönyörű voltam.Hirtelen több dolog is beugrott.Lassan visszajött minden.Emlékeztem a múltamra.A vörös hajú lány Fianna a szőke pedig Leila.Mindenre emlékeztem!Boldogan nyitottam ki a szemem hogy újra a jelenben találjam magam.
-Bella,jól vagy?-kérdezte Edward ilyedten.Nem értettem hogy mi a baja egészen addig amíg ki nem nyitottam a szemem.Csak most vettem észre hogy furán szikrázik körülöttem a levegő én meg abszurd módon csillogok.....................
A következő amire emlékszem azaz hogy a fűben fekszem.Kinyitotam a szemem de csak elmosódott foltokat láttam.Három alak hajolt fölém.Pislogtam egy párat és kitisztult a kép.Először Edward aggódó arcát pillantottam meg aztán Fiannát és Leilát.Fianna egy halványzöld ruhácskát viselt míg Leila halványrózsaszínt.Egyikük lábán sem volt cipő.Fogalmam sem volt hogy hogy kerültek ide minden esetre nagyon örültem.Felpattantam és boldogan öleltem meg őket.