26.Fejezet-Baseball

-Úristen egy hadseregnek vásároltatok?-kérdezte Emmet a kanapéról.
-Nem tudtuk hogy miből mit kell venni így szinte mindent megvásároltunk.-mondta Carlise.Carlise tanácstalan arckifejezésén elnevettem magam.
-Segítek kipakolni!-mondtam mosolyogva és követtem őket a konyhába.
-Mi az a puffasztott rizs?-kérdeztem szemöldök ráncolva és az egyik zacskóra mutattam.
-Fogalmam sincs.-mondta Edward miután ő is szemügyre vette.
-Megnézzem hogy ehető-e?-kérdeztem és elkezdtem felbontani.
-Lehet hogy nem kéne kockáztatni.-mondta és visszahúzta a kezem.Amikor a jéghideg keze hozzám ért mintha áramot vezettek volna belém persze csak jó értelemben.Még mindig a kezemet fogta és nekem eszem ágában sem volt tiltakozni.Csak bámultam a gyönyörű aranyszínű szemeit ahogy ő az én kék szemeimet.A háttérben Carlise megköszörülte a torkát mire mind ketten magunkhoz tértünk.Zavartan elengedtük egymás kezét és én elpirultam.Beraktam egy szekrénybe a puffasztott rizst és folytattam a kipakolást.Másodpercenként pillantottam Edwardra és mindig összetalálkozott a pillantásunk.Mosolyogva fordultam vissza a zacskókhoz.
-Nincs kedvetek velem összedobni valami ebédet Bonnienak és neked?-kérdezte Carlise izgatottan.Olyan vicces volt hogy milyen élvezettel főzőcskézett.
-De.Megyek megkérdezem Bonniet hogy mit kér!-mondtam mosolyogva és visszasiettem a nappaliba.Ott érdekes látvány fogadott.Bonnie épp Emmet vállán lógott majd egy pillanat múlva már Jasper kezében volt és ő rohangált vele.Bonnie nevetve és tapsikolva ficergett a fiúk vasmarkában.Lefagyva álltam az ajtóban majd elnevettem magam.
-Ti sem vagytok normálisak.-mondtam fejcsóválva.
-Szeretnél te is játszani,Bella?-kérdezte Emmet és már mellettem is termett.
-Nem hiszem hogy engem is olyan könnyen dobálnátok mint Bonniet.-mondtam vigyorogva.
-Dehogy nem!-mondta Emmet és mire észbe kaptam már a vállán is lógtam.A hosszú,hullámos,fekete hajam Emmet vállára omlott mivel a fejem előre bicsaklott.
-Emmet tegyél le!-kiabáltam nevetve.
-Sajnálom Bella de nem lehet,rád fér egy kis szórakozás úgy is olyan savanyú vagy mostanában.-mondta.
-Hogy micsoda?Savanyú vagyok?-kérdeztem felháborodva és jól hátba vertem Emmetet.
-Nem úgy értette csak olyan szomorú vagy.-mondta Jasper miközben Bonnieval rohangált fel-alá.
-Pontosan!Próbáld meg élvezni az életet azaz a létezést!-mondta Emmet vidáman.
-Jó,jó megpróbálom csak tegyél már le mert mindjárt kihányom a reggelimet!-mondtam miközben még mindig fejjel lefelé lógtam.
-Várj még nem repülőztünk!Jasper egy verseny?-kérdezte Emmet kihívóan.
-Jajj,ne már!-mondtam Emmet hátát püfölve.
-Benne vagyok!-mondta jAsper.
-Vigyázz,kész és rajt!-kiabálta Emmet.A következő pár másodpercben csak annyit érzékeltem hogy Emmet iszonyú gyorsan rohan én pedig ide-oda dobódok a hátán mint egy rongybaba.
-Ha letettél ezért egyszer még számolunk!-kaibáltam.
-Nyertem!-kiabálták egyszerre.
-Nem is nyertél!-tiltakozott Emmet.
-Emmet,tegyél már le!-kiabáltam túl a két fiút.Emmet egy mozdulattal levette a hátáról és óvatosan lerakott a földre.Mélyeket lélegeztem hogy megtudjak állni egy helyben miközben Jasper és Emmet még mindig veszekedtek.
-Gyere,Bonnie ahogy elnézem ez még eltart egy darabig.-mondtam és felkaptam majd a konyhába mentem vele.
-Nem tudom hogy hogy bírod ezt a "repülőzést" de ha engem még egyszer felvesz Emmet a hátára esküszöm hogy kinyírom.-morogtam Bonnienak.
-Puhány vagy!-mondta nevetve.
-Na szép!Te is melléjük állsz?-kérdeztem tetett felháborodással.
-Én pártatlan vagyok mint Svájc!-mondta.Mindig elképedek rajta hogy ilyen fiatalon milyen okos.
-Jól van akkor megnuygodtam.Nah,mi legyen az ebéd?-kérdeztem.
-Spagetti!-mondta tapsikolva.
-Segítesz nekünk?-kérdeztem.
-Igen!.mondta.
-Döntöttetek?-kérdezte a konyhából Carlise.
-Igen,spagetti lesz.-mondtam.Carlise bólintott és egy nagy lábosba felrakott vizet főni.Mivel úgy tűnt hogy Carlise tökéletesen boldogul leraktam Bonniet Edward mellé egy székre és az emeletre indultam
-Hova mész?-kérdezte Bonnie amikor észrevette hogy elindulok.
-Csak zuhanyozni!Mindjárt jövök!-nyugtattam meg.Az emeletre mentem és forró vizet engedtem magamra.Megmostam a hajam majd egy törülközőbe bugyololálva fogat mostam és az újdonsült szobámba siettem.Belebújtam az első kezembe akadó ruhába ami egy sötétkék,Alice által vásárolt ruha volt,megfésültem a még nedves hajamat majd szemügyre vettem magam a tükrömben.Furcsa volt hogy ilyen hirtelen lettem a régi ön magam.A szemem ragyogása a hajam fényessége és az arcom gyöngyház árnyalata még nagyon új volt.Amikor lementem a földszintre már az összes Cullen jelen volt.
-Meghoztuk a cuccaidat!-csiripelte Alice és két nagy zsákra mutatott.
-Nem is tudtam hogy ennyi cuccom van.-mondtam szemöldök ráncolva.
-Hát,igen tényleg elég szegényes a ruhatárad,legalább a háromszorosára kéne bővítenünk!-mondta Alice tapsikolva.Nem válaszoltam neki csak megforgattam a szemeimet.
-Megyek kipakolok.-motyogtam és elkezdtem magam után húzni a zsákokat.Szinte még el sem indultam amikor két hófehér kéz el is vette tőlem és Edward egy pillanat alatt el is tűnt az emeleten.A délután a pakolással ment el amiben Alice és Rosalie szívesen segítettek.Sok ruhát ítéltek elajándékozásra a vöröst keresztnek de még ennél is többet tukmáltak rám a sajátjaik közül. Este 6-kor Emmett izgatottan jelent meg a szobámban és közölte velünk hogy ideje készülődni a baseballozásra.
-Gyere Bella keresünk neked ruhát!-mondta Alice és a saját szobája felé húzott.Egy sötétkék,gumis és tapadós nadrágot adott fehér toppal és egy világos kék ¾-es ujjú pólóval. Egy fehér Convers tornacipőt vettem fel és készen is voltam. A többiek is kék-fehér öltöztek és Rosalie még Bonniera is ilyen ruhákat adott. Negyed 7-kor már Emmett dzsipjének a hátuljában ültem Bonnieval együtt. A vihar még nem tombolt de lassan a vihar előtti csönd végére értünk. A hely gönyörű volt amit Emmették kiszemeltek a játék helyszínének.Távol a várostól a hegyekben egy hatalmas,zöld rét. Emmett,Jasper,Edward és Carlise felállították a pályát amíg Alice és Rose elmagyarázták nekem a szabályokat. Nem tűnt bonyolultnak csak egy kicsit esélytelennek,mivel vámpírokkal játszottam. Nekem is voltak képességeim és én is erősebb voltam az embereknél de nem voltam olyan erős mint egy vámpír. Mindenki felállt a helyére én pedig Esme és Bonnie mellől figyeltem a játszmát. Alice mozdulatlanul állt a labdával a kezében mígnem hirtelen meglendült a keze és miközben a lábát fellendítette hihetetlen erővel és gyorsasággal eldobtam a labdát. Rose még pont időben lendítette fel az ütőt és egy hatalmas lendülettel beleütött a labdába. Amikor a labda találkozott az ütővel iszonyú nagy csattanás hallatszott. Rose ledobta az ütőt és elindult hogy körbe fussa a pályát miközben Edward a labda után vette magát. Minden nagyon gyorsan történt de mire észbe kaptam Edward már a földön volt a labdával együtt és előbb ért be mint Rose.
-Kint volt!-erősítette meg Esme mire Rose egy nem túl kedves pillantással végigmérte Edwardot majd leült.
-Bella!Te jössz!-kiáltott nekem Alice.Izgatottan pattantam fel és elfoglaltam Rose helyét majd felemeltem az ütőt. Alice megint várt egy darabig majd hihetetlenül gyorsan egyenesen felém hajította a labdát. A kezem reflexszerűen lendült és egy hatalmasat ütöttem a labdába majd meg sem várva az eredményt eldobtam az ütőt és futásnak eredtem ugyanazon az útvonalon ahol előttem Rose futott.Minden elmosódott körülöttem,a hajamat össze-vissza fújta a szél és pont a cél előtt pillantottam meg Edward közeledő alakját. Gyorsítottam egy spárga-ugrás szerű szökenéssel beértem a célbe,még Edward előtt. Mosolyogva egyenesedtem fel és kisimítottam az arcomból a hajam.
-Klassz voltál,Bella!-mondta Emmett vigyorogva.Legyőzted Edwardot!Végre valaki!-ugrált Alice boldogan és Edwardra nyújtotta a nyelvét.
-Szegény Edward....megverte egy lány!-mondta Rosalie egyszerre gúnyosan és boldogan.
-Hogyha eleget cikiztétek Edwardot,folytathatnánk?-kérdezte Carlise fejcsóválva.Mindenki visszament a helyére és a játék folytatódott.